Főszerkesztő

Debrenti Á. Félix

Debrenti Á. Félix nemzetközi tanulmányok szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet hallgatója, az Antall József Tudásközpont Tehetséggondozás és Innováció Osztály vezetője, a Magyar Atlanti Tanács és a Youth Atlantic Treaty Association International alelnöke, a YATA Hungary elnöke, valamint a Népszava vendégírója, továbbá a The Budapester magazin alapítója és főszerkesztője. Kedvelt könyvei között szerepel A marsi (Andy Weir), a Gyors és lassú gondolkodás (Daniel Kahneman), és az 1984 (George Orwell). Kedvenc hobbija a hegyi kerékpározás, az evezés és a vitorlázórepülés.

Munkái

Elkészült az átfogó vasútfejlesztési stratégia – BAVS2040

Jelentős fejlesztésen megy keresztül a budapesti vasút a következő két évtizedben, amely keretén belül fejlesztik a Déli körvasutat, új szerelvényekkel újítják meg az előregedő járműparkot, egységes jegyrendszert vezetnek be, elkészítik a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötő vasúti alagút megvalósíthatósági terveit, valamint összekapcsolják a csepeli-ráckevei héveket.

Visszaépítik a Nemzeti Levéltár tornyát

A kormány döntése alapján a Várkapitányság építi vissza a budai Várban a Magyar Nemzeti Levéltár épületének tornyát, valamint azt az épületszárnyat, amely az első világháborút követő időszakban nem készülhetett el.

Az Einstein-Szilárd-levél, amely az atombomba kifejlesztéséhez vezetett

1939. augusztus 2-án írta alá Albert Einstein azt a levelet, amelyet Szilárd Leó, valamint Wigner Jenő és Teller Ede fizikusok fogalmaztak meg, és amelyben felhívják az Egyesült Államok elnökének, Franklin D. Rooseveltnek figyelmét arra, hogy Németország rövid időn belül képes lehet a nukleáris technológia kifejlesztésére

Boráros tér

A Petőfi híd története

A 20. század hajnalán Budapest rohamtempóban fejlődött és növekedett, a népességszám gyarapodott és nagyszabású építkezések folytak a város számos pontján. A fellendülés következtében fokozatosan kitolódtak

Repülők a Dunán

Ezüst madarak a rakparton

Az 1920-as években Budapest egyik repülési központja a Duna belvárosi szakaszán, a Szent Gellért tér mellett volt megtalálható. A repülés hőskorában a hidroplánoknak – a

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Bővebben.