Debrenti Á. Félix nemzetközi tanulmányok szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet hallgatója, az Antall József Tudásközpont Tehetséggondozás és Innováció Osztály vezetője, a Magyar Atlanti Tanács és a Youth Atlantic Treaty Association International alelnöke, a YATA Hungary elnöke, valamint a Népszava vendégírója, továbbá a The Budapester magazin alapítója és főszerkesztője. Kedvelt könyvei között szerepel A marsi (Andy Weir), a Gyors és lassú gondolkodás (Daniel Kahneman), és az 1984 (George Orwell). Kedvenc hobbija a hegyi kerékpározás, az evezés és a vitorlázórepülés.
Jelentős fejlesztésen megy keresztül a budapesti vasút a következő két évtizedben, amely keretén belül fejlesztik a Déli körvasutat, új szerelvényekkel újítják meg az előregedő járműparkot, egységes jegyrendszert vezetnek be, elkészítik a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötő vasúti alagút megvalósíthatósági terveit, valamint összekapcsolják a csepeli-ráckevei héveket.
A kormány döntése alapján a Várkapitányság építi vissza a budai Várban a Magyar Nemzeti Levéltár épületének tornyát, valamint azt az épületszárnyat, amely az első világháborút követő időszakban nem készülhetett el.
Pénteken jelent meg az a kormányrendelet, amelynek értelmében számos budapesti és vidéki épület kaphatja vissza a világháború következtében eltűnt tetődíszeit és kupoláit.
Párizs helyett Budapest is lenyűgöző forgatási helyszíne lehetett volna az “összehajló városnak”.
1939. augusztus 2-án írta alá Albert Einstein azt a levelet, amelyet Szilárd Leó, valamint Wigner Jenő és Teller Ede fizikusok fogalmaztak meg, és amelyben felhívják az Egyesült Államok elnökének, Franklin D. Rooseveltnek figyelmét arra, hogy Németország rövid időn belül képes lehet a nukleáris technológia kifejlesztésére
100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely Magyarország határait átrajzolva, területének kétharmadát szakította el az országtól.
A pesti oldalon kiépülő közraktári hálózat, a fejlett gőzmalmok és a feldolgozóüzemek nagyban járultak hozzá a monarchia piacára szánt termékek előállításához
A 20. század hajnalán Budapest rohamtempóban fejlődött és növekedett, a népességszám gyarapodott és nagyszabású építkezések folytak a város számos pontján. A fellendülés következtében fokozatosan kitolódtak
Az 1920-as években Budapest egyik repülési központja a Duna belvárosi szakaszán, a Szent Gellért tér mellett volt megtalálható. A repülés hőskorában a hidroplánoknak – a
1903-ban Budapest újabb hidat vehetett birtokba. Az akkoriban párját ritkító mérnöki alkotás a világ legnagyobb függőhídja volt és évtizedeken keresztül szolgálta a fejlődő főváros gyarapodó