A Ferenciek tere, talán legismertebb és egyben egyik legékesebbb épülete, a Párisi udvar, melynek felújítási munkálatait a közelmúltban a főváros lakói napról-napra figyelemmel kísérhettek. Az épület, illetve magának a birtoknak a története a 19. század elejéig vezethető vissza. Jelen kialakításában és formájában 1909-1913 között épült, Schmahl Henrik tervezésében, sokáig a Belvárosi Takarékpénztár székházaként működött.
De mi volt az épület helyén korábban?
A ma látható palota helyén egykor egy háromszintes épület állt, melyet 1817-ben Pollack Mihány tervezett Brudern József báró megbízásából, mely okból a kezdetekben Brudern-házként volt ismeretes. Tulajdonképpen ez volt a főváros, és egyben a 19. század egyik első olyan áruháza, amely a mostani értelemben vett üzletházként funckcionálva a vásárlók szélesebb rétegét igyekezett megnyerni változatos kínálatával. Többek között kapható volt itt bútor, lábbeli és még fehérnemű is. Számos legenda volt hallható arról, hogy magát a tervezőt, Pollackot a Párizsban található, úgynevezett Passage des Panoramas, fedett, üzletekkel teli sétálóutcája ihlette, ezért kezdhette a közvélemény Párisi-udvarnak nevezni az üzletházat.
Jogosan merül fel a kérdés: most akkor bevásárlóutca vagy pénzintézet? Hogy őrizte meg a tervező az egykori vásárlóutca szerepét, ha maga a pályázat és a monetáris támogatás a Belvárosi Takarékpénztárhoz kötődött és elsősorban pénzintézeti feladatokat ellátó megfontolásból épült? A tervezés során tulajdonképpen az a döntés született, hogy az épület funckióját tekintve nem csupán a különböző banki tevékenységek helyszínéül szolgálna. A földszinten végül a bank közösségi területei működtek, a félemeleten és az első emeleten kaptak helyet a fontosabb hivatali irodák vagy maga az igazgatóság, a felsőbb szinteken pedig lakások kerültek kialakításra. Az alapterület viszonylag nagy része azonban továbbra is egyfajta „passage” jelleget képviselve üzlethelyiségeknek adott helyet.
A jelenlegi forma
A jelenlegi udvar helyén álló házat a városrendezés során lebontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár. A tervezést Schmahl Henrik nyerte el pályázaton, s megőrízvén az „előd” beltéri üzletsor funkcióját, megépítette az “új” Párisi udvart. A 19. század második felében a megerősödött bank- és pénzintézetek tekintélyüket és relevanciájukat hangsúlyozván, egyre nívósabb – szinte kizárólag a pénzügyletek és a hozzá tartozó adminisztráció lebonyolítását szolgáló – saját megrendelésű székházakat építtettek. Az önálló pénzintézetek kialakításának trendje a századforduló idején tetőzött, s olyan hasonló funkciókat ellátó paloták születtek, mint a Szabadság teret közrezáró Tőzsdeépületek, vagy akár az Anker-házként ismert Anker Biztosító Társaság Deák téri palotája.
Stílusjegyek
A palota egyszerre viseli a velencei gótika jegyet, miközben megfigyelhetőek rajta a mór építészet motívumai, utóbbiakat elsősorban a kerámiadíszítésben figyelhetjük meg. A pénzintézetek építtetői arra törekedtek, hogy minél igényesebb és részletgazdagabb megoldásokat mutassanak a – klasszicizáló jellegük miatt – pénz templomainak is nevezett épületek kiakalítása során. A kisebb banki szerepeket betöltő épületeken gyakran volt használatos a Lechner Ödön-féle magyaros szecesszió, a nagyobb bankok azonban a közvélemény miatt nem merték hírnevüket és tekintélyüket kockáztatni az ilyen, vagy hasonló újfajta irányzatok megjelenítésével, így általában a klasszicizáló jelleg dominált. Az épületek tehát kaptak egy bizonyos oltárjelleget, amelynek tagadhatatlan eleme a pénztártermek, a földszinti épületszárnyak által közrezárt udvaron való elhelyezése, amit korábban „passage”-jellegként említettem.
Utóélet
Az épület a második világháború során nem szenvedett komolyabb sérülést. Az államosítás után egy komplex felújításra került sor, a lakásokat az akkori szocialista igényeknek megfelelően teljesen átalakították. 1960 körül az IBUSZ működött itt, majd a későbbi generációk leginkább csak az itt üzemelő, nagy népszerűségnek örvendő Jégbüfé miatt ismerték. 1976-ban nyilvánították műemlékké, jelenlegi állapotát pedig 2016-tól 2019 nyaráig tartó felújítás során nyerte el.
