Az Einstein-Szilárd-levél, amely az atombomba kifejlesztéséhez vezetett

81 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 2-án írta alá Albert Einstein azt a levelet, amelyet Szilárd Leó, valamint Wigner Jenő és Teller Ede fizikusok fogalmaztak meg, és amelyben felhívják az Egyesült Államok elnökének, Franklin D. Rooseveltnek figyelmét arra, hogy Németország rövid időn belül képes lehet a nukleáris technológia kifejlesztésére. E levél vezetett később a Manhattan-terv elindításához.

Szilárd Leó már 1934-ben szabadalmaztatta a láncreakción alapuló maghasadás elméletét, azonban felismerve annak katonai célú lehetőségeit, éveken keresztül titokban tartotta. 1939 elején azonban úgy tűnt, hogy Németország atommaghasadást célzó kutatásai eredményeket értek el, ezzel jelentős közelségbe kerülve egy minden addiginál pusztítóbb fegyver előállításához.

Albert Einstein és Szilárd Leó a levél szövegezésekor. Forrás: atomicheritage.org

Félve attól, hogy a Harmadik Birodalom atomhatalommá válhat, Szilárd Leó az amerikai kormány figyelmét is fel akarta hívni a veszélyre, valamint a kutatás jelentőségére, ehhez pedig Albert Einstein segítségét kérte.

Szilárd a nyár folyamán két látogatást is tett Einsteinnél, július 12-én régi barátjával, Wigner Jenővel kereste fel a német tudóst. A maghasadás katonai célú alkalmazásának ismertetésekor Einstein állítólag az alábbi szavakkal válaszolt: „Daran habe ich gar nicht gedacht” (erre nem is gondoltam). A tudósok a július 12-ei találkozót követően végül arra jutottak, hogy egyenesen Roosevelt elnöknek írnak levelet.

Franklin D. Roosevelt, forrás: atomicheritage.org

A második találkozón Wigner Jenő nem tudott részt venni, így Szilárd Leó Teller Edét kérte fel sofőrnek és kísérőnek. Az augusztus 2-ai látogatás során véglegesítették az elnöknek szánt levelet, amelyet Albert Einstein látta el aláírásával.

A második világháború kitörése miatt csupán október 11-én került kézbesítésre a levél, azonban Roosevelt elnök felismerte az azonnali cselekvés szükségességét és felállította az Uránium Bizottságot, később ez a Bizottság indította el az atomenergia-programot, ismertebb nevén a Manhattan-tervet.

1945-ben Szilárd Leó szövegezte meg azt a petíciót – Szilárd-petíció – amelyben a Manhattan-terv 70 tudósa kérte Harry S. Truman elnököt, hogy ismertesse Japánnal a kapituláció feltételeit, mielőtt alkalmazná az atombombát. A petíció azonban sosem jutott el Trumanhoz és a tiltakozás ellenére az Egyesült Államok bevetette tömegpusztító nukleáris fegyvereit Hiroshima és Nagasaki városain.

A háborút követően Szilárd Leó elsősorban biofizikai illetve molekuláris biológiai kutatással foglalkozott. Emellett azonban szót emelt a termonukleáris (hidrogén) bombák kifejlesztése ellen, később pedig könyvet is kiadott a hidegháború morális és etikai dilemmáiról, valamint saját szerepéről az atomfegyverek kifejlesztésében. 1960-ban az atomenergia békés felhasználásáért folytatott munkásságáért elnyerte a Washingtoni Tudományos Akadémia Atoms for Peace-díját.

Középső sor jobb szélén, hosszú kabátban Szilárd Leó. Forrás: Argonne National Laboratory
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: email

Ez most a legfrissebb

Ez is érdekelhet

Színes fotók a szocializmus éveiből

Fotóválogatásunk első részében az 50-es, 60-as és 70-es évekből gyűjtöttük össze azokat a páratlan, legjobb pillanatban elkapott képeket, amelyek a

Budapest nevének eredete

Fővárosunk Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesülésével jött létre. De mit is jelentenek a Pest és Buda szavak?

A nagy budai árvíz

Amikor Buda Velencévé változott

A Duna szabályozásának kérdése a 19. század közepétől egyre sürgetőbb téma volt. Az 1838. évi árvíz hatására a soron következő

Andrássy út – a magyar Champs Élysées

Andrássy Gyula elhatározása az volt, hogy európai színvonalú nagyvárossá formálja Pestet, melynek egyik első lépése maga az Andrássy út megépítése volt.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Bővebben...