Egyre gyakrabban lehet hallani ezt a mozaikszót olyan generációk szájából, akik jóval a 90-es évek után születtek, de vajon ők és a náluk idősebbek megfelelően használják e kifejezést és ismerik annak pontos jelentését?
A szocreál, pontosabban a szocialista realizmus, a marxizmus-leninizmus összefüggő eszmerendszerén alapuló alkotómódszer, amely hatást gyakorolt a rendszerváltás előtti képzőművészetre, építészetre és irodalomra egyaránt
A szó hallatán legtöbben talán egy nosztalgikus, ugyanakkor negatív jelzőre gondolnak, mely a rendszerváltás előtti korszak fantáziátlan igénytelenségét tükrözi. A szocreál, pontosabban a szocialista realizmus, a marxizmus-leninizmus összefüggő eszmerendszerén alapuló alkotómódszer, amely hatást gyakorolt a rendszerváltás előtti képzőművészetre, építészetre és irodalomra egyaránt. Ezeken a területeken sokan nehezen tudtak alkalmazkodni egy olyan irányzathoz, mely végtelenül sematikus és ráadásul a diktatúra ideológiai érdekeit szolgálja. Ebből fakadóan pedig rengeteg bírálója akadt, akik szitokszóként a ,,szocreál” elnevezést találták ki, mint felhangú jelző.
Úgy gondolom, a képzőművészeti ágakban (festészet, szobrászat, grafika, médiaművészet stb.) mutatkozik meg igazán, hogy a szocreál világához egyaránt hozzátartoznak a reménytelenül gyenge munkák a maguk naiv, korlátolt, propagandisztikus reménytelenségükkel, ugyanakkor a kifejezetten magas művészeti tanultság is, ami a nagy múltú tradíciókból táplálkozik. Fontos kiragadni, hogy a munkásember ábrázolásának hagyománya már jóval a szocreál előtt kialakult a magyar művészet történelmében, tehát ha egy olyan művet látunk, melyen parasztokat vagy munkásembereket ábrázolnak, önmagában ettől még nem lesz szocreál.
Talán az építészetben megjelenő szocreált értelmezzük leginkább tévesen, hisz rengetegen ezt a kifejezést a panelházakhoz kötik. Azonban a klasszikus szocreál építészet Magyarországon nagyon rövid életű volt, körülbelül 1950-től 1955-ig tartott, amit a tégla építésű szerkezet, klasszicizáló, domborművekkel megpakolt burkolatai jellemeztek. Míg az általunk ismert 5-10 emeletes panelházakat, amiket előre gyártott vasbeton elemekből állítottak össze, jóval később, az 1970-es évektől kezdték el építeni a fokozódó lakáshiány miatt.
Plusz érdekesség, hogy a panelház a nyugati divatot követő modernista építészet szülöttje.
Jellemzően svéd, francia és dán minták alapján kezdték el építeni, csakhogy ezekben az országokban korszerűsítették az irányzatot, míg nálunk ez elmaradt.
Visszatérve a szocreál építészethez, kicsit bajban vagyunk, ha ilyen épületeket keresünk, mert Budapesten viszonylag kevés blokkház épült az ötvenes évek első felében. Megpróbáltam összeszedni párat.
- A Kerepesi úti lakótelep
- Gubacsi-lakótelep
- Nagy Lajos király úti lakótelep
- A csepeli munkásszálló (XXI. kerület, Kossuth Lajos u. 30-46.)
- Örs vezér tere. 1-3.
- Régi Népstadion (már csak képekről tekinthető meg)
Remélem, hogy a cikk elolvasását követően felkeltettem olvasóink érdeklődését a témában, és valamennyire sikerült megváltoztatnom a szocreálról kialakult általános képet, véleményeket.
Kiss János
