Kávéháztörténet: 5 hely, ahol kedvenc költőink a legtöbb időt töltötték

A “kávéház kultusz” az 1800-as években kezdődött igazán beindulni. Inntentől kezdve, egyrészt közösségi térként funcionáltak, a kulturális és politikai élet fő színterei voltak, másrészt az idelátogatók minden, számukra fontos és releváns információhoz könnyedén hozzájuthattak. Románcok szövődtek, versek születtek, megállapodások köttettek, forradalmak szerveződtek. Budapest a 20. századfordulón már 500 kávéházzal büszkélkedhetett, ezekből a legtöbb a körutak, az Andrássy út és a Rákóczi út környékén helyezkedett el. Minden politikai társaságnak, írói körnek megvolt a maga törzshelye, vagy akár törzsasztala.

Centrál

A magyar irodalmi élet egyik legfontosabb, és talán legtöbbek által ismert szellemi központja volt a Centrál Kávéház. A Károlyi utca 9. szám alatt, 1887-ben nyitotta meg kapuit. Több évtizeden keresztül egy igen díszes társaság, nevezetesen a Hét és Nyugat íróinak törzshelye volt. Kiss József helyezte át ide a Kerek Asztalát a váci utcai Koronából. Itt, az új hadiszálláson alapította már meg A Hét szerkesztőségét. A Hétből kivált ifjabb írók pedig rövid időn belül létrehozták a Nyugatot. Ebben az időszakban a szerkesztők minden keddi napon, a “Nyugat-zsúr” keretein belül, kötelező jelleggel gyűltek egybe a Centrálban, a jól ismert sarokasztalnál, amiről mindenki tudta, hogy kikhez tartozik, szerdánként pedig költőnők tartották itt összejöveteleiket. A híres, “nyugatos” asztal a sarokban helyezkedett el, és gyakori volt az olyan vendég, aki csak e neves társaság miatt tért be. A kávézó az eredeti nevével, eredeti helyén a mai napig várja vendégeit.

budapest-central-kavehaz.jpg
Centrál Kávéház az 1900-as évek elején.

Abbázia

Az Abbázia 1888-ban nyitotta meg kapuit az Oktogonon. Alapítója Steuer Gyula volt, aki a “kávés szakmát” a nonstop nyitvatartással forradalmasította, megszüntetve ezzel a zárórát. Több évtizeden keresztül, a tündöklő falitükrökkel körbevett, modern berendezésű Abbázia számított a legszebb, legfényűzőbb kávéháznak. Napjai nagy részét töltötte itt Eötvös Károly politikus, ügyvéd, író, országgyűlési képviselő. A “vajda” néven is publicista az akkori kor egyik kiemelkedő közéleti személyisége volt, mindig rengeteg ember vette körül, ami méltán alapozta meg az Abbázia népszerűségét és látogatói körét. A márványasztalok köré gyűlt publikum pislogás nélkül figyelt Eötvös beszédeire, elemzéseire.

A márvány asztalok körül ült még Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Heltai Jenő, és Vázsonyi Vilmos, aki itt alapította meg a Polgárok Demokrata Körét, 1894-ben.

Az Abbázia törzsvendégei az 1890-es évektől elpártoltak kedvelt helyüktől, az ok pedig különös volt. A kávéházban osztogatott különböző lapok és újságok  illusztrációit a vendégek előszeretettel vágták ki, majd vitték haza. A hátrahagyott újság-cafatok és maradványok érthető módon nem tetszettek a kávéház vezetőinek, így – jelzés értékkel –  minden ottani lap képéhez a következőt írták: “Ezt a képet az Abbáziából loptam”. Ez olyan ellenszevet és sértettséget okozott a vendégek körében, hogy törzshelyüket a közeli Japánba helyezték át.

VF_6102.jpg
Abbázia Kávéház az Oktogonon 1900 körül.

Japán

A Japán az 1890-es években nyílt az Andrássy út 45. szám alatt, ma Írók Boltja működik itt. A kávéházban nem csak kávét ihattak a vendégek, a konyha is kiváló volt. Elhelyezkedése miatt, művészkörökben remek program volt a Japánba betérni egy színházi darab előtt, vagy után. Az Andrássy útra néző, ablak melletti művészasztal Lechner Ödön kedvelt helye volt, aki itt álmodta meg és rajzolta le több híres épületének alaprajzát, miközben Szinyei Merse Pállal és Csontváry Kosztka Tivadarral diskurált.

A kávéház fénykorát Kraszner Menyhért vezetése alatt élte meg. Kraszner mindent megtett, hogy a vendégek kedvében járjon, és hogy a Japán a köztudat méltán kedvelt kávézója maradjon. Hitelt biztosított a törzsvendégeknek, engedményeket adott, és természtesen mindenkihez volt egy-két jó szava. Ekkoriban szokott ide József Attila, aki ha éppen nem költeményein dolgozott, előszeretettel hívta ki a szomszédos asztalnál ülő vendégeket egy sakkpartira. Gyakori vendég volt még a Japánban Kosztolányi, Kartinhty, Zelk Zoltán és Ignotus.

VF_39_390.jpg
Színyei Merse Pál és társasága a Japán kávéház teraszán 1910 körül. (Budapesti Enciklopédia 121)

Három Holló

Közvetlenül az Opera mellett, az Andrássy út és a Hajós utca sarkán lévő, 1888-ban nyílt Három Hollóban időzött a legtöbbet Ady Endre, aki egyfajta dolgozószobaként vette igénybe, s szinte több időt töltött itt, mint otthonában. Maga a kávéház azért volt különös, mert

függönyökkel elszeparált “privát” fülkékkel rendezték be, ahol a betérők nyugalomra leltek és kialakíthatták saját kis privát területüket.

A Három Hollóban 10 órakor kezdett csak igazán beindulni az élet:  több kéváházhoz hasonlóan, itt sem volt záróra, így sokan az egész éjszakát a fülkékben, vagy akár az asztalok körül töltötték. Ady Nyugatba szánt verseinek többsége született itt, de az Operát csodáló Révész Béla is itt nyugtázta a Népszavát, aki nem igazán tolerálta, ha a híresen nőcsábász költőnk váratlan vendéget tessékelt fülkéjébe…

fortepan_82502.jpg
Három Holló kávéház az Andrássy úton az 1800-as évek végén. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.178

New York

1894-ben, ünnepélyes keretek között várta először vendégeit a New York kávéház a nagykörúton. Elhelyezkedését tekintve, az akkoriban még külvárosnak számító körúton épült. A városrendezés során azonban, az ilyen és ehhez hasonló impozáns épüleketek egyre inkább elterjedtek, ezzel pedig a belváros területe is bővült. Hauszmann Alajost egy amerikai biztosító társaság bízta meg a tervezéssel, a századforduló idején ugyanis nagy ütemben fejlődött a város, így befektetésekben sem volt hiány. Aranyozott, csavart hatású barokk oszlopok, szökőkút, szobordíszek: nem is csoda, hogy a köztudatban a “világ legszebb kávéházaként” emlegették. Hamarosan itt is kialakultak a megszokott asztaltársaságok, akik klikkekben foglaltak helyet a több emeletes területen.

A pincérek igyekeztek az irodalmárok kedvében járni: ingyen italokat és hosszúkás papírlapokat szolgáltak fel a rendeléseken felül.

A Nyugatosok a karzaton ültek, Ady Endre, Heltai Jenő, és Ignotus vezetésével, és csak később szerveződtek át a Centrálba. Karinthy, Kosztolányi, Krúdy és Molnár Ferenc tollából is több költemény itt született. Az első világháborút követő tulajdonosváltás miatt ugyan megkopott az irodalomi szcéna jelenléte, ennek ellenére a későbbiekben is fontos szerepet töltött be a budapesti kávéházéletben.

New York Kávéház 1896-ban. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.059

Borítóképen: A New York kávéház erkélye, Ferenczy Valér festménye. Vászon, olaj 72,5 x 90 cm. A Budapest Történeti Múzeum tulajdona. Forrás: shorturl.at/vEOS7

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: email

Ez most a legfrissebb

Ez is érdekelhet

Retró magyar reklámok

A legjobb retró magyar reklámok

A reklámozás a marketing egy szelete. Van aki szereti, van aki ki nem állhatja, de el kell ismernünk: a reklámok a mindennapi életünk szerves részét képezik.

Interjú Kemény Gabriellával

Interjút készítettünk Kemény Gabriellával – aki amellett, hogy ír, zenél, saját verseskötete van, még tehetséggondozással is foglalkozik

Interjú Sandra Poliakov művésszel

Sandra egy igazi multikulturális lény, Izraelben született, Barcelonában tanult és most Budapesten él és alkot. Imádja a várost, miközben fontos tényezővé vált a helyi tervezőgrafikus közegben

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Bővebben...