Budapest parkjaira gondolva elsőként biztos a Városliget ugrik be, utána pedig esetleg a Normafa, vagy a Margit-sziget. Viszont van egy elfeledett, időközönként felemlegetett zöldterület, ami nem csak egyben a legnagyobb, de talán a legvadregényesebb is. Itt az idő ellátogatni a Népligetbe.
A Népliget nevéből adódóan egy olyan közpark, amit tényleg a városi lakosoknak szántak, azon belül is a munkás réteg számára, akik a közeli gyárakban, üzemekben dolgoztak és a ligetbe jártak feltöltődni, szórakozni, randevúzni, és mindezt közel 100 éven keresztül folytatták is. Azonban a Kádár-korszak vége és a rendszerváltás óta a Népliget egy szellem Budapest mindennapjaiban – ha fel is tűnik valakinek, akkor is csak pejoratív asszociációkat köt hozzá az illető. Miért alakult ez így, annak ellenére, hogy talán a legzöldebb, legtöbb természeti kinccsel és izgalmas történelemmel rendelkező városrész?
Valahol Pesten…
Milyen is a népliget? Az embernek kicsit az az érzése támad a fák között sétálva, hogy mintha nem is a városban lenne, sőt ha kicsit beljebb is sétál ebben 1,29 km2-es ligetben, szinte a teljes várost ki tudja zárni és hosszú perceken vagy akár órákon át zavartalanul tudja élvezni a csendet és a természetet – maximum 1-2 futóval, vagy kutyasétáltatóval találkozva. Jogosan vetül fel bennünk a kérdés, hogy miért ilyen elhagyatott, miközben remek tulajdonságokkal rendelkezik és közel sem a város külső részén van.
Nos, a Városliget felkapottsága magától értetődő, hiszen olyan szomszédokat tudhat magáénak, mint a világörökség részeként számon tartott Hősök tere, a Műjégpálya, számos múzeum de említhetjük a Dürer sor gimnáziumait is. Annak a ténye mellett sem mehetünk el, hogy a belváros csak pár lépésre van tőle és az egyik legsűrűbben lakott városrész is a közvetlen közelében lelhető fel. Mialatt a park maga is számos kulturálisan fontos desztinációt rejt magában.
Ezzel szemben a Népliget stadionok, sporttelepek, gazdasági épületek, egy autóbusz állomás és szélesebb utak zárójelében van, távol a lakóházaktól, lakótelepektől, iskoláktól és minden más “élő” ingatlantól. Csupán egy új építésű lakópark húzódik meg a közelében (valószínűleg innen érkeznek a kutyasétáltatók). Mondhatni a város legnagyobb közparkja izoláltan áll a város közepétől egy leheletnyivel kijjebb. Szemrehányás nélkül tehetjük fel azt a logikus kérdést, hogy akkor mégis miért van ott egy ilyen kaliberű közpark… Nos itt válik izgalmassá a Népliget történelmének kacifántos alakulása.
A vurstlitól a Grand Prixen Göcsejen és a Naprendszeren át a rossz közbiztonságig
A Népliget igazi siker-sztorinak indult. A Kiegegyzés utáni években, a II. ipari forradalom alatt megnőtt munkás lakosság “számára jött létre.” Ennek kialakulását az is elősegítette, hogy mezőgazdasági szempontból nem bizonyult előnyös területnek. Így hát kapóra jött, hogy a nép (és itt valóban a köznépre kell gondolni) ezen a területen kaphassa meg jól megérdemelt parkját és ezzel kikapcsolódási lehetőségét is.
A terv bevált, hiszen az ezt követő évtizedek során – a természeti kincsek mellett – számos olyan szolgáltatást is nyújtani kezdett a pesti lakosok számára, amik egyedülálló desztinációvá tették. Mivel ide tényleg nem az előkelő lakosság, hanem a tömegek jártak szórakozni, kikapcsolódni, rövid idő leforgása alatt az egyik leglátogatottabb helye lett a városnak. Nem is csoda, hogy ebben az időben itt működött a legnagyobb budapesti étterem, a Ligeti Nagyvendéglő (Népligeti Sörcsarnok). Ezen kívül pedig akadt itt vurstli, vagyis vidámpark (ahol egyébként Közép-Európa leghosszabb hullámvasútja is megtalálható volt), cirkusz, és a méltán híres Kemény Bábszínház is a ligeti fák árnyékában várt minden szórakozásra szomjazó pestit.
A park a két világháború között élte aranykorát, ugyanis megépült a KIOSK (Építők) pálya, Ganz-Mávag Sporttelep, és a BSzKRt próbapálya. Sőt, ha hiszed, ha nem, a Hungaroring is majdnem ide került, legalábbis az első autóversenypályát a Népliget birtokolta, ezzel pedig futamonként emberek százezrei látogattak el a parkba, hogy megnézzék a “száguldó cirkuszt”. Ezalatt pedig továbbra is a természet egy biztos pontja maradt a város közepéhez közel, hiszen a mai napig 87 százaléka zöldterület, 100+ éves platánok, fantasztikus látványú fasorok, és egy örökzöld Turner-tölgy is a liget lakosa. Talán az egyik legtökéletesebb piknik hely a városban.
A szocialista időkben azonban elkezdett kiürülni a liget, kezdve a Sörcsarnok raktárrá alakításával, amiből egyébként a 80-as évek elejére már egy romos állapotban lévő épület lett, így raktárnak sem használták tovább. A vurstli utódja is kezdett elnéptelenedni és a Kemény Henrik Bábszínház is bezárta kapuit (pontosabban felszámolták annak működését). Habár sok pozitív fejlesztés is történt ebben az időszakban. Például 1977-ben megalakult a Planetárium, de a Centenárium Park története is ékes része a Népligetnek.
A Centenáriumi Parkot a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulójakor hozták létre, 1973-ban. A főváros és az ország megyéinek együttműködésének szimbólumaként a liget ezen részében az ország összes régiója a ligetnek ajándékozott egy-egy tematikus alkotást. Végül a Centenáriumi Park karbantartás híján hamar tönkrement. Érdekesség, hogy a közelmúltban néhány műalkotást felújítottak, például Németh János Göcsej című domborművét.
A rendszerváltás után azonban csak keresi a helyét a liget. Hánytatott sorsát jól mutatja, hogy az elmúlt 30 évben csak ötletek és ígéretek alakítják a liget rehabilitációját. Habár ekkor is történt pár pozitiv projekt. Ilyen például a Sétáló Naprendszer amely a Naprendszer egy a tízmilliárdhoz arányositott jelképes megjelenítése lett és 2001-ben készült el. Mátis András planetáriumi előadó és Pesti László nyugalmazott főkertész alkották meg a koncepciót. Kiindulópontja a Planetárium mögötti lépcső melletti Nap, vége a Pluto a Vajda Péter útnál. Az első és az utolsó planéta között 650 méter telik el és egy lépés alatt mintegy hatmillió kilométert teszünk meg. Érdekesség, hogy maradva ennél a kicsinyítési aránynál, a Naprendszerhez legközelebbi csillag (a Proxima Centauri) kb. 4100 kilométer távolságban lenne.
Újra élet költözik a Népligetbe?
Talán nem csak személyes véleményem, hogy minden városnak és köztük Budapestnek is egyre nagyobb szüksége van a zöldberuházásokra és a közparkok felértékelésére (mind ökológiai, mind pszichológiai szempontokból kiindulva).
Aki követte az elmúlt egy év híreit és történéseit, az tudhatja, hogy 2020-2021-ben a Népliget olyan szomszédokat kapott, mint a Közlekedési múzeum, az Eiffel műhelyház, és több sportpark épült vagy fejlődött fel. Illetve egy-két rendezvény is elkezdett életet lehelni a ligetbe.
Viszont ahhoz, hogy a Népliget visszakapja vonzerejét kétségtelen, hogy rendezni kell a közbiztonság kérdését, ügyelnünk kell a természeti kincseire és el kell döntenünk annak szerepét.
