budapest-its2027-városliget

Milyen legyen a jövő Budapestje? Indul az ITS2027!

Legyen több zöldterület Budapesten? Megfelelő a közbiztonság az utcákon? Elég sportolási lehetőség van a közterületeken? Az autóknak, vagy a bicikliseknek legyen több helye az utakon? Egyáltalán mi közünk van nekünk, városi lakosoknak ehhez? Indul az ITS2027 (Integrált Településfejlesztési Stratégia), vagyis a város meglévő szolgáltatásainak fejlesztése és újak tervezése.

Igen, szolgáltatásainak. Akárhogy is nézzük a nap végén a város egy hatalmas szolgáltatás halmaz, ahol a köztéri wc-től kezdve a tömegközlekedésen át, egészen a zöld- és közterületekig mind egy integrált rendszer részei. Felhasználói pedig a fővárosban lakók, dolgozók, tanulók, akik közvetetten, a befizetett adón kereszült kifieztik ezeket a szolgáltatásokat. Sokan, sokfajta és eltérő igénnyel, de mégiscsak egy helyen vesszük ezeket igénybe. Ezért, hogy mindenki számára megfelelő legyen, érdemes figyelembe venni a tervezés során a különböző perspektívákat. 

A főváros az eddig bevett sztenderdtől eltérően egy nagyon izgalmas vállalkozásba kezdett: a polgárok, civilek és szakmai szervezetek javaslatait figyelembe véve alakítják tovább a városi tereket, fejlesztik annak szolgáltatásait.

E felfogás keretein belül kezdődött el az ITS2027 előkészületei, ahol többek közt, 2-3 hetente érkező kérdőíveken keresztül mondhatják el meglátásaikat a budapestiek. Ha kedvet kapunk, akkor akár a smartbp@budapest.hu email címre is elküldhetjük gondolatainkat Budapesttel és annak jövőjével kapcsolatban. A beérkezett információkat is figyelembe véve alakítják a fejlesztési stratégiát. Az összesített eredmények folyamatosan követhetőek lesznek a weboldalon, egészen 2021-ig, amikor is a tervezetet előterjesztik a Fővárosi Közgyűlés elé. 

Mi az az ITS2027?

Az ITS2027 egy várostervezési stratégia, ami a főváros következő hét évére (2021-2027) vonatkozó közép- és hosszútávú terveit összegzi és azokat priorizálva foglalja stratégiába. Célja, hogy Budapesten magasabb életminőséget, versenyképesebb gazdaságot és fenntartható környezetet alakítson ki. Mindezt, többek közt a mobilitás, szociális ellátás a természet- és környezetvédelem, a zöldinfrastruktúra stb. fejlesztésével.

Az integrált településfejlesztés nem újkeletű dolog. Hatályos jogelődje az ITS 2014-2020, amit egy 2013-ban elfogadott kormányrendelet alapján, még az előző városvezetés terjesztett elő és dolgozott ki. A 2027-es kiadás ezt a korábbi tervet váltja, immáron a Lechner Tudásközpont által készített okos város módszertan ajánlásainak figyelembevételével és alkalmazásával. 

A fő különbség a kettő között abban keresendő, hogy nem csak szakemberek bevonásával, hanem más szakmai, civil szervezetek vélemény garmadájával és a budapesti polgárok körében készített széleskörű felméréssel is támogatják a stratégia elkészültét.

Növelve a részvételi tervezés lehetőségét és az átláthatóságot. Ennek köszönhetően, a város történetében először válik a polgár direkt módon is a város tervezőjévé. 

Az első kérdőívben az általános véleményünket fejezhetjük ki a budapesti életminőséggel kapcsolatban. Olyan kérdésekre válaszolhatunk, mint min kell javítani a következő években, az életminőség javulása érdekében, de arról is nyilatkozhatunk, hogy például mennyire jó gyereket nevelni Budapesten.

Miért is kéne beleszólni? 

Mi tesz okossá egy várost? Talán első asszociációra azt mondhatnánk, hogy az okos eszközök és a digitalizáció vívmányai.

Viszont, ezt akkor is így gondoljuk, ha egy adott innováció nem felhasználóbarát, vagy esetleg nem megfelelő célt szolgál?

Mennyivel egyszerűbb, költséghatékonyabb és eredményesebb lenne rögtön úgy létrehozni valamit, hogy megbizonyosodtunk róla: valós felhasználók valós igényeit elégíti majd ki. Ezt viszont csak úgy tudjuk meg, ha megkérdezzük azok jövőbeli használóit, ez esetben a budapesti lakosokat is, így téve okossá és felhasználóbaráttá a várost magát. Ha pedig már itt járunk, feltehetjük a kérdést: csak a technológia miatt válik egy város okosabbá?

Vincent Mosco az Okosvárosok a digitális világban c. könyv szerzője rámutat, hogy technológiai vívmányok városi térnyerése mellett

“Az okosvárosi mozgalom […] alapvető gazdasági, politikai, társadalmi és környezetvédelmi kérdéseket vet fel, amelyek mindenhol kihívások elé állítják a polgárokat és a kormányzatokat.” 

Mondhatjuk, hogy Budapestet is utolérte a jövő: gyorsuló világ, klímaváltozás okozta kihívások, mobilitási és fenntarthatósági kérdések aktívan elkezdték befolyásolni a városi környezet alakulását, alakítását. 

Ennek megfelelően a  314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2017 márciusi módosítása óta figyelembe veszi az okos város fogalmát, amit igy határoztak meg:

Olyan település, amely a természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a települési szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság fokozott bevonásával fejleszti.

Mivel a gyorsan fejlődő és változó környezetben a termékek, szolgáltatások kínálata egyre nagyobb (az emberi igények is változnak, egyedivé válnak). Ezért elengedhetetlenné válik a társadalom és az emberek szükségleteit helyezni a projektek és a tervezés középpontjába.

Hogyan lesz Budapest tényleg kooperatív hely?

Akárhogy is nézzük az együttgondolkodás a városlakókkal mindenképpen jó dolog és pozitív előrelépés egy tervezettebb és jobban működő rendszer felé. Azonban figyelembe kell venni, hogy az átalakulás és a kooperatív, részvételi viszony kialakítása (pláne hazánkban) sok huppanóval jár és több mint valószínű, hogy nem egy hét alatt fog kialakulni. 

A döntéshozóknak itt a lehetősége és felelőssége is, hogy megmutassa kitart amellett, amit a tényleges polgári akarat diktál és van konkrét foganatja annak, amit a felmérések során eredményül kap a városvezetés.

Ha minden jól megy és az embereknél pozitív példákon, pozitív megerősítéseken keresztül kialakul a belső elfogadás, akkor

Budapestből is egy kommunikáló, kooperatív város lesz. 

Fotó forrása: [link]

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: email

Ez most a legfrissebb

Ez is érdekelhet

Klímatudatos táplálkozás a fővárosban

Mit és hogyan egyél Budapesten, úgy, hogy közben vigyázol a bolygóra? De mit is jelent a klímatudatos étrend? Kivitelezhető-e mindez a fővárosban? Ebben a cikkben ennek járunk utána.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Bővebben...